Múlt héten vendégeink voltak.
Mama és az Ő unokahuga, a lányával.
Csütörtök reggel mentek haza. Addig persze volt aki mókázzon velem, így panaszra nem is volt okom. Aztán anyától is elvártam volna hogy eeeegész nap velem játszon. De megbeszéltük, hogy néha főzhet is, meg vasalhat is, meg takaríthat is, meg irdodázhat is, de az lenne a legeslegjobb ha ezt akkor tenné ha én napközben alszom. Az oké is -mondta ő-, hogy ha 2 órahosszát alszom,de a félórás avásaim alatt ennyi mindent nehéz megcsinálni...nemérteménezt..a felnőttek mindig dolgoznak. Mondjuk én is. Képzelheted mennyi energiámba kerül odakúszni anya papucsához, hogy azután jól elnyammogjak rajta. Ez kb 2 másodpercig lehetséges, mert mindig észreveszi. :(
2 napja barátkozom a négykézlábra állással. Nehéz..