2008. november 7., péntek



I'm a milkaholic.
Give me more...

Ennek is van előnye. Nem kell fogat mosni.

Baleset után puklival.

Munka.

Vigyáááááááázz jövök!

Egyszer fent, egyszer lent....A nagy játszásban is el lehet fáradni.
A

Na jól van Mackó lehetünk barátok!

Tigris színre lép!! Avagy wellness Panka módra.


Telefonálás. Néha ez nagyon is fárasztó.
Sziasztok!
Apa szóvá tette, hogy alig írok mostanában ide. Igaza is van, de hát nekem is csak 24 órából áll a nap, amiből 12-13 óra az alvás. A többi pedig munka...nagyon-nagyon kemény munka.
Nagyon sokat mászok már (igen, mászok és nem kúszok), valamint ahol csak lehet felállok, ha úgy tartja a kedvem már kapaszkodva megyek is. Kedvenc helyek a kanapé, de még kedvencebb a kád, főleg ha apa fürdik. :)) Olyankor elbeszélgetünk, én közben esetleg a kád szélét csócsálom, tudniillik az jó hideg és kellemesen hűti az ínyemet. Fogam még nincs, de már csak évek kérdése és kibújik. :D
Szókincsem: nem-nem (ezt akkor ha anya azt mondja, hogy de-de), de-de (ezt akkor ha anya azt mondja, hogy nem-nem, fő az egyetértés), deje (gyere), apa (természetesen), baba, néha mama, vagy papa.
Gyakorlatilag egész nap be nem áll a szám. Nagyon sokat telefonálok, de nehogy azt hidd, hogy csak telefonnal lehet!! Lehet még távirányítóval, karikával, anya papucsával, esetleg kanállal. Jó, hát ha az embernek fontos elintéznivalói vannak..?
Tudom még a fiókot izomból betolni úgy, hogy az ujjaim ottmaradnak, vagy lefejelni úgy a földet, hogy egy óra múlva már szépséges kék folt éktelenkedik a homlokomon. Ilyenkor pár perc sírás van és folytatom a munkát...
Na jó, jöjjenek a képek!